►Azokon a napokon amikor éppen csak összefutottunk, mindig erősebb voltam, mint a többi átlagos napon. Azokon a napokon mikor rámmosolyogtál, úgy éreztem nincs lehetetlen. Azokon a napokon amikor beszélgettünk is, táncoltam a tükör előtt, énekeltem a zuhany alatt, nevettem a testvérem faviccein, és ezerszer meghallgattam a dalt, amitte mutattál. Azokon a napokon amikor hozzámértél, bolondot csináltam magamból ismeretlenek előtt, elmondtam az embereknek mennyire szeretem őket, és nevettem míg a könnyem ki nem csordult. Ezen a pár napon, csak miattad .. tényleg önmagam voltam
►Tudod nekem is fáj az élet, de mosolygok ha félek, nevetek ha fáj és szeretek ha bánt ..
►Összevesztem vele.. már majd nem elfelejtettem, mikor újra belépett az életembe. most jöttem rá igazán, hogy mennyit is jelent nekem, és bármi történjék, én mindig szeretni fogom..
►Színesek azok az álmok, miket festenek hamis barátok
►Mosolyogjak azért, mert a barátom vagy, vagy zokogjak, mert tudom hogy ebből több nem lehet?
►Ha csak egy kicsit is érdekelnélek, nem hagynál elveszni
►Könnyebb azt mondani: 'már nem szeretem őt többé', mint megmagyarázni azt, miért is szeretem őt még mindig ugyanúgy..
►Felednem kell a múltam, ha nem akarok úgy élni, mint egy gyűrött felmosórongy. De mindig újra és újra meghallgatom azokat a zenéket, amelyeket akkor szerettem, újra megnézem a régi képeket, ösztönösen előidézem az emlékeket - és egész nap, minden percben azon elmélkedem, hogy vajon az, ami engem ennyire megvisel, őt is megviseli?
►Nem vagyunk szerelmesek.. csak barátok.. de barátilag a legszerelmesebbek
